H2020 logo

Az Europa 2020 és az Innovatív Unió

Europa 2020

2014 januárjában indult el az Európai Unió régóta várt újabb hét éves növekedési stratégiája, az Europa 2020, ami a most felváltott lisszaboni stratégiához képest egy sor változást hoz a prioritásokban és intézkedésekben. A válság leküzdése jegyében a stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a társadalmi kohézióra, a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak.

A 2020-ig megvalósítandó célok érdekében az EU határozottabb kormányzást, rendszeres és átlátható nyomon követés, legmagasabb politikai szinten megvalósuló, az Európai Tanács által végzett irányítást és szorosabb gazdasági koordinációt kíván bevezetni. Ezért az Európai Bizottság létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció évente ismétlődő ciklusát, az európai szemesztert, melynek jegyében minden évben részletesen elemzik a gazdasági és strukturális reformokról szóló tagállami programokat, és a következő 12–18 hónapra ajánlásokat fogalmaz meg az egyes tagországok számára.

Innovatív Unió

Az Europa 2020 stratégia jegyében az Innovatív Unió kezdeményezés egy átfogó, kiegyensúlyozott megközelítést
biztosít az innovációhoz, olyan célokkal, mint:

  • Európát világszínvonalra emelni
  • a természettudományok területén forradalmasítani a köz- és a magánszektor együttműködésének módját, különösen az innovációs partnerségek révén
  • a szűk keresztmetszetek felszámolása – a készségek, szabadalmak, kockázati tőke, innováció-beszerzés és szabványosítás belső piacának létrehozása annak ösztönzésére, hogy az ötletek piaci megvalósítására gyorsan sor kerüljön.

Az Európai Bizottság kezdeményezése nyomán a tagállamok vállalják, hogy:

  • növelik (vagy legalább szinten tartják) az oktatási, K+F és innovációs célú költségvetési ráfordításokat
  • nemzeti stratégiákat vezetnek be a tehetséges emberek képzése és vonzása érdekében
  • javítják a strukturális alapok felhasználását a kutatási és innovációs tevékenységek támogatására
  • áttekintik kutatási és innovációs rendszereik teljesítményét, és azonosítják a kritikus fontosságú reformokat
  • közös megközelítést dolgoznak ki a harmadik országokkal folytatott tudományos és technológiai együttműködésekre.

A monitoringot segíti az éves innovációs versenyképességi jelentés és az Innovatív Unió eredménytáblája, ami az innovációs mutatók széles körét követi nyomon, köztük az oktatási standardokat, a K+F ráfordításokat, a bejelentett szabadalmakat, valamint a vállalati innováció mutatóit.

Horizon 2020

A finanszírozás pedig a Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram  (magyarul Horizont 2020 vagy H2020) feladata, ez váltja a korábbi 7. Kutatási Keretprogramot (FP7) és a CIP-et, minden eddiginél nagyobb, 80 milliárd eurós büdzsével 2014-2020 között.

A Horizon 2020 részletes bemutatása mellett a további közösségi programokat is ismertetjük.

, ,

No comments yet.

Szóljon hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .